Csíkszereda

Csíkszeredai látnivalók

A régi városközpont látnivalói

(más megnevezések: Mikó vára, Mikóújvár, Szereda vár, Csíkszeredai vár, Szeklerburg, rom. Cetatea Mikó - Vártér 2. sz). Csíkszereda legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége. A város régi közigazgatási központjában, az egykori Csíkmartonfalva falu területén, az Olt teraszán épült fel. Több irányból (a Petőfi S. utca, Dózsa György u., Nicolae Bălcescu utca felől) közelíthető meg. Ma Csíki Székely Múzeum otthona. A vár udvarán tartják a régi zene fesztiválokat.

A vár 1623-1631 között épült, neoreneszánsz stílusban. A vár építtetője gróf Hidvégi Mikó Ferenc, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya, erdélyi tanácsúr, Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa volt. Mikó Ferenc a "szeredai fejedelmi jószágot" Bethlen Gábortól kapja ajándékba.

1623 tavaszán kezdik építeni, majd Mikó Ferenc halála után a családtagok öröklik, végül 1659-ben Petki István tulajdona. Érdekes, hogy a vár építési éveinek kezdetére több adat hivatkozik: így 1611, 1620, 1623 sőt 1633. év is előfordul. Ezekből az 1623. évi adat a hiteles, miszerint "Az Zerda uarat epitteti, 1623. 26 die apprilis" feljegyzés is igazolja. A vár 1631. május 6-án már létezett, de készen lehetett már néhány évvel korábban is (Szőcs János, 1994). A mintegy 75x70 méter alapterületű főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas éveiben fejezték be.

A végvárnak számító csíkszeredai erősség a Gyimesi-szoros felől betörő idegen csapatok feltartóztatására épült. Mivel a vár alaprajzi elrendeződése a korabeli olasz erősségekkel mutat rokonságot, feltételezhető, hogy akkoriban az erdélyszerte fungáló olasz hadmérnökök, vagy azok tervét kivitelező mesterek működtek közre. A vár tervezője valószínű a fejedelem építésze, Giacomo Resti volt.

A Mikóvár újjáépítése a 18. század elejére esik. Károly császár megbízásából gróf Steinville István császári hadmérnök-tábornok állíttatta helyre 1714-1716 között. A bejárati kapu felett elhelyezett, kőbe vésett felirat ezt igazolja. 1732-ig négy új-olaszbástyás külső övet építettek. A várkastély árkát meghagyták, amelynek külső vonalán főgátat építettek. Erről egy hídon át lehetett a várkastélyba bejutni. A 16 ágyút a mellvédekbe vágott lőrésekbe helyezték el. 1735-ben Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a "Zereda" várkastély alaprajzét (Plan). Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek, és a déli bástyát kápolnává alakították át (szerény, késő barokk stukkódíszítésű, ablakai gótikus formájúak voltak, és 1728-tól a ferencesek teljesítettek itt lelki szolgálatot (Endes M. 1938. 360). A bástyák földszinti helységeit dongaboltozatok fedik, a főpárkány felett pedig magas és keskeny négyszögletes lőrések sorakoznak. A vár többi részében éléstárak, sütőház és legénységi lakótermek kaptak helyet. A várat a helyreállítás után legtöbbet kaszárnyának használták. A Mikó-vár 1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája volt, majd ettől kezdve 1849-ig a székely gyalogezred táborkarának székhelye. Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek akkori főhadiszállása Mikó várban volt. 1849 után a katonai hatóságok birtokolták. 1873-ban a csíkszeredai vár és melléképületeit a magyar királyi honvédség céljaira adják át (Endes M. 1938. 392). 1890-ben a kapubástya elejébe (az óráskaputól balra és jobbra) két épületszárnyat toldottak, amely az 1990-ben történt lebontásáig takarta a Vártér felőli főbejáratot. Ma az óratornyos díszkapu épülete egyedül állt a vár előtt. Az 1880-as években a vársáncokat fokozatosan feltöltötték.

1970-ben restaurálják, előbb a Megyei Múzeum, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Műkincsvédő Hivatal kapott itt helyet (Vártér 2). A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek (a tájházak és székely kapuk a Csíki-medence jellegzetes népi építészetét képviselik). A Csíki Székely Múzeum kiállításai: helytörténeti, természetrajzi, népi mesterségek, könyvművészeti, egyházművészeti és időszaki kiállítások. Ezen kívül a megyei könyvtár történelmi könyvrészlege és a dokumentációs könyvtár is a várban kapott helyet. A várudvar régi-zene fesztiváloknak és más művelődési rendezvényeknek ad otthont.

A vár bejárata előtti kis parkban balra Petőfi Sándor, jobbra Nicolae Bălcescu bronzszobra látható. A Petőfi szobor alkotója Szobotka András (1973), a Bălcescu szoboré meg D. Popovici (1973).

A Mikó-vár előtti térséget Vártérnek (ma is így nevezik), a mögötte folyó Somlyó-patak melletti részt Patak mejjékének nevezték.

A Dózsa György utcában:

Egykori vármegyeháza (Vártér 1. sz. - a mai Polgármesteri Hivatal épülete, Városháza) 1886-ban épült eklektikus stílusban (1876-tól illetve 1879-től a vármegyei hivatalok a várban húzódtak meg). A vármegyeháza középső a Vártérre néző részének hivatalos felavatása 1888. február 4-én volt. 1913-ban épült fel a Petőfi utcai szárny és a déli toldás. Ma a Polgármesteri Hivatalnak ad helyet.

A Törvényszék épülete (Igazságügyi palota - Dózsa Gy. u. 6.): 1892-ben épült, eklektikus stílusban. Az 1991. évi műemléki kataszter szerint 1904-ben épült. A törvénypalota és a fogház tervét Wagner Gyula készítette 1903-ban.
A General Kommando épülete (majd Főtörvényszék, később szülészet, a mai fül-orr-gége és fizioterápia kórházi szakosztályok épülete) 1786-ban épült, klasszicizáló stílusban. Az egykori 1. sz. székely határőrezred épülete volt. Az 1876-ban megyésített Csíkszék első csíkszeredai középülete volt. Ebbe költözött be Csíksomlyóról a megye vezetése.
Ortodox templom (a N. Bălcescu és a Temesvári sugárút sarkán, M. Sadovenau u. 1.): a város régi központjában, a Vártér és a Bălcescu utca találkozásánál, a Vártér közelében épült fel, 1929-1935 között, neobizánci stílusban. 1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett. Mögötte a Városi szálló látható.

A Petőfi Sándor utcában

A volt leánygimnázium, polgári leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola egy emeletes épülete a Csíki Magánjavak támogatásával épült 1891-ben.
A Vigadó épülete (a Petőfi Sándor és a Körösi Csoma Sándor utca sarkán), 1904-ben épült szecessziós stílusban (a számítógép-hivatal, mozi, bank, magánvállalkozások irodáival).
Átellenben a szecessziós stílusú Népművészeti Iskola épülete van.
A Szent József kápolna és mellette a Református imaház és papilak (1860-ban épült vigadónak és szállodának, 1887-ben vásárolta meg az egyház).
A Lejtő utca sarkán az egykori Csíki Takarékpénztár földszintes épülete látható, amely később az 1878-ban megalakult úri kaszinó otthona is volt (ma tejbolt).
Nevezetes házak a Petőfi Sándor utcában: 1, 2, 3, 12, 19. 25, 29, 31, 33, 35, 36, 37, 39. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ezek képzőművészeti műemlékként szerepelnek.

Más látnivalók:

A Főtér közelében, a Nagyrét-negyed egyik parkjában 1998 március 15-én leplezték le a csíkszentgyörgyi származású, legendás hírű székely ezredes, Gál Sándor bronz mellszobrát (a csíkszeredai Nagy Ödön alkotása).

A Virág utcában

Római katolikus plébániatemplom (Virág u. 84. - a Hargita út elején és a Szív utca sarkán). Csíkszereda legrégebbi egyházi épülete. A Város közén, az egykori Hargita, Temető és a Borvíz utcák találkozásánál épült 1758-ban, barokk stílusban
A Virág u. 8. szám alatti ház 1925-ben épült.

A George Coşbuc utcában

Márton Áron Főgimnázium épülete - régebben a Római katolikus Főgimnázium (G. Coşbuc u. 80.) 1909-1911-ben épült, szecessziós stílusban. Hivatalos felavatása 1911. július 5-én volt (Endes M., 1938. 449). Az épület déli részét, a szemináriumot 1913-ban fejezték be. A tanintézetet Csíksomlyóról költöztették a városba. 365 szobája van. 1911-ben szentelte fel gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök. 1990. május 25-én Márton Áron erdélyi püspök, az iskola volt tanulója, nevét vette fel.
A Főgimnázium épülete előtt 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát (Bodó Levente szentegyházi szobrászművész alkotása).

Nagy Imre festőművész mellszobrát (Vetró Artúr alkotása) a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola udvarán helyezték el 1998. májusában rendezett ünnepélyes szoboravatáson (a szobor 25 évvel ezelőtt készült, amikor Nagy Imre 80 éves volt. A mellszobrot a Csíki Székely Múzeum ajánlotta fel a városnak).

A Millenniumi Emlékművet a negyedik Csíkszeredai Városnapok alkalmából leplezték le 2001.augusztus 2-án, a Majláth Gusztáv téren (Kövér Oszkár csíkszeredai szobrászművész alkotása).

Más látnivalók: Görög katolikus templom (1930-ban épült Berek Ferenc csíkszeredai építész tervei szerint, modern stílusban, ma ortodox templom). Nemzeti Bank épülete (Temesvár sugárút 17.; Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke [1992] műemléképületként tartja nyilván) 1930-ban épült. Századunk nyolcvanas éveiben a Szakszervezeti Művelődési Ház helyén állott és néhány méterrel "hátrább" költöztették. A Tanulók Háza (Gál Sándor u. 4. - Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke [1992] műemléképületként tartja nyilván) szintén szecessziós stílusban épült. "Vákár Lajos" Műjégpálya (Jégpálya utcában) az 1970-es évektől kezdve a város egyik jelképe lett. A télen-nyáron üzemelő sportintézmény igen látogatott hely. "A téli sportok hazája" elnevezésre a város ezáltal is rászolgál. A jégkorong (több világbajnokságot szerveztek itt, a lelátókon közel 2.000 ülőhely), a korcsolya és a sí mindig jelen volt a város sportéletében. A jégpálya előtti szoborcsoport Tőrös Gábor szobrászművész alkotása. A jégpálya mögött olimpiai méretű gyorskorcsolyapálya van. Régi kórház épülete (1888), a Vasútállomás épülete (1897). Új épületek a Szabadság téren: Hargita megye közigazgatási palotája, a Szakszervezetek Művelődési Háza, Hargita szálló - Ma a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem székhelye.

2000.szeptember 23-án átadták Csíkszereda első református templomát, amelyet dr. Csiha Kálmán püspök szentelt fel.